Iskolánk múltja

 

A régi, hagyományos társadalmakban a nevelés és az ismeretek átadásának formája korántsem egyezett a mai értelemben vett oktatási rendszerrel. A gyermekeknek a környező világhoz, a munkához való szoktatása először a családban, majd a gyakorlatban ment végbe.

Az iskolák kialakulása a kisebb településeken, melyek közé Nádszeg is tartozott, az egyházzal volt szoros összefüggésben.

A nádszegi népiskolát először a 17. század elején íródott egyházlátogatási jegyzőkönyvek említik. Az első ismert iskolaépület 1790-ben épült, és egy osztály volt benne. Az iskolához kántortanítói lak is tartozott, mely a templom és a plébánia tőszomszédságában volt található. Magát az iskolaépületet a tanulók számához igazodva többször átalakították, legelőször 1885-ben, amikor két osztállyal bővítették ki. Így 3 tanterem volt, melyet több évfolyam is látogatott egy időben. Az iskola épületét a tanulókon kívül az egész falu lakossága is használta. 1903-ban a falut árvíz súlytotta, mely elárasztotta az iskola épületét is. Ennek következtében az osztálynaplók java része elázott.

Nádszegen több iskolaépület volt, melyeket fokozatosan, szükség szerint építettek fel. Az iskolaépületekben összesen 4 tanterem volt. Bizonyos helyiségeket a tanítók elszállásolására tartottak fenn. Az iskolaépületek tuljdonosaként a római katolikus egyház volt feltüntetve, mivel az iskola egyházi iskolaként működött. Az iskola fenntertója a nádszegi római katolikus hitfelekezet (község), segélyzője pedig az állam. A nádszegi tanítók lakpénzt kaptak az iskolafenntartótól.

1911. augusztus 20-án egy új iskolaépület jött létre, melyben 4 tanterem és 3 ún. tanítói lakás volt. Az épületet Halczl József építőmester tervezte. Az új iskolaépületet Ambruskó Lajos esperes, aki egyben az iskolaszék elnöke is volt, szentelte fel 1912. augusztus 20-án. Megválasztották a 4. tanítói állásra a megfelelő személyt. Az igazgató Bencze Kálmán lett.

1925-ben a 3. és 4. osztályt összevonták. Helyszűke miatt a község bérbe vette a helyi szövetkezet egyik helyiségét. Itt a tanítás 1925. február 1-től kezdődött meg, ahol az V., a VI. és a VII. osztályt helyezték el. 1929-ben a község korszerű, 4 osztályos római katolikus jellegű népiskolát épített, az ismert építész fia, Feketeházy János építészmérnök tervei alapján. Az új, emeletes iskolát 1929. szeptember 1-jén szentelte fel az esperes-plébános, aki sorra járta a tantermeket, és mindenütt kifüggesztette a szent keresztet. Az osztályok berendezése korszerű volt – 2 üléses mintapadokkal, iskolai szekrényekkel, dobogókkal, a fizikai segédeszközök tárolására nagy üvegszekrényekkel, táblákkal. A tanítás szeptember 25-én kezdődött meg. A római katolikus népiskolában 1934-ben már 10 tanító oktatott az iskola 5 osztályában.

A tantestület tagjai

A tantestület tagjai a 18. század folyamán nagyrészt tanulmányaikat félbehagyott diákok voltak, akik sekrestyési, kántori, jegyzői és harangozói teendőjük mellett oktattak is. A tanítói idő elvileg – az ősztől tavaszig tartó – téli meg nyári időszakra oszlott, mert a mezőgazdasági munkák erősen korlátozták az oktatás menetét. A 19. században nem sokat változott a helyzet e tekintetben. A tanító munkája többszörösen ellenőrizve volt. Elsősorban az érintett iskolaköteles gyerekek, közvetve a szülők, a plébános, s nem utolsó sorban a tanfelügyelőség is figyelemmel kísérte az oktatás menetét. A kántortanító feladatkörét mindig férfi látta el Nádszegen, a többi oktató között a századfordulóig szintén még csak mutatóba sem akadt tanítónő. Az első tanítónő 1901-től tanított az iskolában. A nők érvényesülése az oktatásban és a nevelésben nem volt akadálymentes. Tanítónőt csak olyan iskolánál nevezhettek ki igazgatónővé, ahol csupán női tanerők működtek.

A nádszegi iskola megszervezésétől (1781-től) kezdve egészen 1885-ig 1 tanerős volt. A tanító egyben ellátta a kántortanítói teendőket is. További két tanítói állást szerveztek 1885-ben, az iskola kibővítésekor. A negyedik tanítói állást 1911-ben szervezték.

A tanítók a napi oktatáson kívül az ismétlő iskolában is tanítottak, a plébánost helyettesítették a hittanoktatásban. Ezenkívül kötelesek voltak a tanulókat a templomba kísérni, vásár és ünnepnapokon a szentmisére, ill. a délutáni istentiszteletre.

Az iskolát eleinte kizárólag katolikus hitvallású szülők gyermekei látogatták, és a hitközség védekezett más hitvallású tanulók befogadása ellen az iskolába.

Sajnos az I.világháború eseményei nem kerülték el Nádszeget sem. Sok család apa nélkül maradt, ezért a szülők az iskolaköteles tanulókat nagyon is igénybe vették, mert a családokból hiányzott a munkás kéz. A mezei munkák miatt kitolódott az évzáró vizsgák időpontja.

Az első világháború után megalakult csehszlovák állam a nádszegi iskolát, mely eddig a pozsonyi tanfelügyelőség hatáskörébe tartozott, most a nagyszombati tanfelügyelőséghez osztották be, Hajdúk József tanfelügylő vezetése alá. 1922-ben pedig a galántai tanfelügyelőséghez csatolták, Gasparik Ignác vezetése alá. Az 5. tanítói állást az 1924/25-ös tanév folyamán szervezték.

A II. világháború alatti küzdelmes években a tanítók munkája az oktatás, a nevelés háttérbe szorult. A tanítás formális jelleget kapott, a tanulók többet voltak otthon, mint az iskolában Az általános tüzelőhiány, a katonai megszállások következtében a tanítás hónapokig is szünetelt. Az 1945. április 30-án kiadott 1. számú tanfelügyelőségi körözvény szerint az összes iskolát államosították, tehát a nádszegi magyar népiskola ezzel a nappal befejezte addigi hasznos tevékenységét. Csaknem 4 évig tartó szünet után nyitotta meg újra kapuit az iskola a magyar nyelvre szomjas diákoknak.

A nádszegi zárdaépületet, melyben eredetileg az „Isteni Megváltó Leányai” elnevezésű apácarend volt elhelyezve, egyben iskolai célokat is szolgált. Ebben az iskolában apácák tanítottak. 1947-ben először óvodát létesítettek. A kommunista párt kerületi és járási bizottsága értelmében azonban 1950. augusztus 30-án a zárdát kiűrítették, az apácákat zárt teherautón kitoloncolták a faluból. A zárda épületét 1950. szeptember 6-án átadták a Nádszegi Nemzeti Iskola céljaira.

Az egyházi jellegű iskolák tevékenységét az 1945 előtti időszakban az ún. iskolaszék irányította. Legfontosabb feladatai közé tartozott a hitelesített tanterv alapján elkészíttetni a tanítási órarendet, mely a lányoknak a kézimunkát, a fiúknak pedig a kézművességet jelentette. A nádszegi iskolaszék elnöke a falu plébánosa volt – Bernkopf Károly.

Nádszegen az oktatás menetét külön rendszabályok határozták meg. Ezeket rendszabályokat kötelezően minden osztályban leírták a tanulók a tanítók felügyelete mellett. Általános érvényű utasításokat tartalmaztak, mind a tanulók, mind a tanárok munkájára.

A harmincas években a tulajdonképpeni tanítás két részben folyt. Az első évfolyamban reggel 8-10 óráig, délután 13-15 óráig tartott. Csütörtökön az egész iskolában szünetelt a tanítás, viszont szombat rendes munkanapnak számított. A tornaórát és énekórát 1 tanítási óra keretében oktatták, akárcsak az írást és az olvasást.

A nádszegi iskolának saját kör alakú bélyegzője is volt.

1945 után az egész országban csak szlovák nyelven folyt a tanítás, így megszűnt a magyar nyelvű oktatás az iskolában.

A nemzeti iskolába 1947-ben csak 180 gyereket írattak be.1948 decemberében a szülők kérelmezték, hogy gyerekeik hetente legalább 4 óra magyar nyelvű oktatásban részesüljenek. A szlovák nemzeti iskola mellett végül 1949. okt. 1-től a magyar anyanyelvű tanulók számára tagozatot nyitottak, ahol 1 osztály működött. Ebből a magyar tagozatból aztán 1950-ben megalakult az önálló magyar tanítási nyelvű iskola Nádszegen. A tanítás két műszakban folyt. A tanítók nagy része bejáró volt. A magyar iskola igazgatója az iskolaépületben lakott, 1 helyiségben. Az 1960/61-es tanévben a tanulók száma alsó tagozaton 411, a felső tagozaton 609 volt. Az iskola igazgatója Harmath Jenő. Az 1963-as tanév lényeges változást hozott a nádszegi iskolák életébe. A szlovák és a magyar tanítási nyelvű iskolákat újra egyesítették, közös igazgatóság alá vonták. Az összevont iskolában 897 diák tanult, az osztályok száma 28, a pedagógusok száma 35 volt. 1968. augusztus 1-től újra megalakult az önálló szlovák és az önálló magyar iskola is, mely a mai napig működik. Mind a szlovák, mind pedig a magyar nyelvű iskola egy épületben található. A szlovák nyelvű iskolát, melynek jelenlegi igazgatónője PaedDr. Kojnoková Mária, 150 diák látogatja. A pedagógusok száma 17. 

A 2008/2009-es tanévtől az iskola  igazgatónője Mgr. Gútai Mónika. A diákok száma 301, a pedagógusoké pedig 29.

A Nádszeg múlt és jelen c. könyv alapján feldolgozta Mgr. Juhos Angelika

Forrás : PhDr. NOVÁK,V: Nádszeg – múlt és jelen,
Magyar Vasárnap Kiadó, Komárom, 2000
ISBN 80-968460-4-7

 


 

 

counter

badge